Festettem 2 ágú tolnaiból szivárványosat mikróban. Az eredmény jobb lett, mint amire számítottam. Természetesen a kép nem teljesen adja vissza a színeket, meg aztán azt is elcsesztem, hogy pacsmagolásnál nem tettem alá régi törölközőt, így néhol összafogták kicsit egymást a színek, de azért összességében szerintem vállalható. Aztán rájöttem, hogy mi a baj az ételfestékkel. Természetes hatású színt még csak véletlenül sem lehet belőle keverni. Szintén tolnaiból de már egyágúból készült ez a kis sapka az egyik embergyermeknek. A kékes szín saját festés a többi "gyári". Minta a ravelry-ről. Neve "turn a square".

Már csak pár sor hiányzik az i-cord kesztyűm passzé részéből csak most valahova úgy eldugtam a fiúk elől azt a kötést, hogy nem találom. Amellett gyerekzokni készül még orrtól kötve, vagyis toe-up technikával, ráadásul egyszerre kötöm a kettőt. Így biztos nem marad pár nélkül.

Kötőtű-játék

Gabellánál egy csodálatos Symfonie Wood Kezdő Kötőtű készletet lehet nyerni, amennyiben október 25-én éjfélig jelenkezel.
Gondolom ez már senkinek nem újdonság. Valószínűleg én leszek az utolsó, aki jelentkezik.

Ez itt egy pár saartje bootie, mégpedig a seamless verzió Fleegle blogjából. Állítólag tuti az illető toe-up zokni leírása is, de azt még nem próbáltam. A turkish cast on mindenesetre zseniális főleg ha valaki annyira utálja - és nem tudja - az elkészült kötést szépen összevarrni, mint én. Az mindenesetre jól látszik a képen, hogy fényképezni még mindig nem tanultam meg.

Most egyébként kesztyűt kötök "visszafelé", de az ujjakat nem i-cord technikával kötöm hanem turkish cast-on-nal kezdem. Eddig csak néhány van kész.

Tudom, hogy nem épp egy kézimukás blogba való bejegyzés, de szerintem annyira szép az új telefonom, hogy a képe idekívánkozik. Egyébként is szeretem a technikai kütyüket, de itt még egyenlőre nem a beltartalomtól vagyok annyira oda, hanem külcsíntől. Ő az!

Olyan régen foglalkoztat, hogy hogyan lehetne szépen váltani a színeket körbekötésnél. És most ráakadtam itt és itt .
Este ki is próbálom az aktuális sapkánál.

Néhány kötőskönyv is érintett az Alexandra e heti akciójában. Ezekről nem tudok véleményt mondani, mert még csak a Kötés Bibliája volt a kezemben, abban ugye ha jól emlékszem csak mintablokk leírások vannak. Vagy nagyrészt.

Ugyanitt, vagyis az Alexandránál pénteken egynapos akció keretében 999 Ft-ért adják a Kötés egyszerűen című könyvet. Ez megvan nekem. A benne lévő minták nem túl divatosak, de ami a legtöbb kötőskönyvből hiányzik, az ebben megvan. Részletesen vezet végig az alapvető technikáktól egészen a zokni és kesztyűkötésig. Nem kötöttem még belőle egyetlen darabot sem, így a minták pontosságáról nem nyilatkoznék, de nekem megbízhatónak tűnik. Persze fordulhat elő hiba, már csak a fordításból adódóan is, ahogy más könyvnél már tapasztaltam. Nem kell nagy minőséget, fényespapírt és egyebeket várni, de szerintem egy 1000-t megér.

Szívesen mutatnék képet, lenne is miről csak éppen fényképezni vagyok lusta. Sőt azt sem tudom hogy hol van a fényképezőgépem!

Amotae Évi körkérdéseket intézett a kötősökhöz a blogjában. Gondoltam én is válaszolok neki. (Bár mostanában inkább punnyadós vagyok, mint kötős, már ami a szabadidő eltöltését illeti.)
Hány éve kötsz/horgolsz?
Hát tulajdonképpen nem mérném években. A mostani fellángolásom kb. 10-11 hónapja kezdődött, egyrészt a fent említett hölgynek, másrészt Bucillának köszönhetően. Tőle legfőképp a klassz kis színes kötőtűket írigyeltem meg, amikből le is csaptam néhányra Zsuzsa tavalyi leárazásán. Szóval mondhatom azt is, hogy a dizájnos kis kötőtűk iránti rajongásommal kezdődött minden. (Amik egyébként baromi jól néznek ki, de sajna az én kezemben elég könnyen lepattant a 3,75-ös zoknikötők vége. Én kis botor azt hittem ez standard méret, el lehet képzelni, hogy hogy néztek rám a helyi kézimunka boltban, amikor 3,75-ös zoknikötőtűket kértem.)
Persze gyerekkoromban kötöttem egyszer csősapkát, amit elkezdett, majd befejezett nekem valaki, majd 4-5 évvel ezelőtt elővettem a kötés-horgolás című könyvet és az otthon talált acryl fonalakból gyakorlatoztam egy kicsit. Például megtanultam csavart mintát kötni. Sőt még zoknikötőtűket is vettem, igaz kicsit vékonyakat, vagy 1-1,5-ek lehetnek, úgyhogy néhány kör után el is ment tőlük a kedvem. Amúgy akkor mindösszesen egyetlen egyszerű sapkát sikerült befejeznem. És nem hordtam csak akkor ha sötétben futni mentem.
Tehát összességében inkább csak tavaly ősztől tudok egy munkát elkezdeni, úgy-ahogy megkötni és befejezni is. (Előtte csak azért tudtam befejezni azt a sapkát, mert nem kellett semmit leláncolni, csak a megmaradt néhány szemet összehúzni.)
Horgolni most tanulok. A nagyi négyzet már megy.

És hogy kitől?
Valamikor gyerekkoromban valahonnan megtanultam a simát meg a fordítottat, de tulajdonképpen normálisan kötni az internetről tanultam meg. Isten tudja hányszor adtam hálát a Youtube-ra feltöltött kötős videókért. Amúgy kiderült, hogy 10 hónappal ezelőttig a simát sem jól kötöttem. Mindig olyan csálén álltak a szemek, aztán megnéztem valamelyik oldalon és lőn világosság. Kiderült, hogy nem jó irányból szúrok a szembe.
A másik nagy dolog az volt számomra, amikor kiderült, hogy angolnyelvű leírásból nem is olyan nagy ördöngősség kötni. Először rohadt bonyolultnak tűnt, de mikor átrágtam magam egy-két leíráson már ment minden, mint a karikacsapás. Először még lefordítgattam magamnak a leírásokat, most már könnyebb az angolból kötni. Például tudom, hogy kell ssk-t kötni, de fogalmam sincs hirtelen, hogy hogyan kellene lefordítani.

Miben tartod a kötő és horgolótűidet és az elkezdett munkát?
Hát sajnos össze-vissza. Szatyrokban, fiókokban, polcokon a lakás minden létező pontján. Most éppen ott tartok, hogy a 3-as zoknikötőtűimből csak 3 db-ot találok, így bekellett vennem még a babacipőkötős buliba egy 3-as körkötőtűt is.
Az elkezdett munkákat egy darabig szem előtt tartom, aztán mikor már jó régen nem nyúltam hozzá, akkor lelkiismeretfurdalástól vezérelve jól elsüllyesztem.

Közben meg nagyon írigylem a kérdések elindítóját a klassz kis tartója miatt.

Egyszerre hány munkán szoktál dolgozni?
Nos most van egy zoknim, aminek már csak az orra hiányzik (meg persze a párja, hi-hi). Egy kendőm, amit valósznűleg vissza is fogok bontani, babacipő, amiből először kötöttem egy fél pár összevarrós változatot, majd találtam körbekötős változatát, de még abból is csak a fél pár van kész, van fél pár saját részre készült mamuszom, fél pár ujjatlan kesztyűm (szerintem már nem lesz párja), fél pár zoknim nagyon csúnya fonalból. De múlt héten befejeztem egy hálós szatyrot!
Amúgy ezek közül már csak az először említett zoknit és a babacipőt tervezem befejezni.