Festettem 2 ágú tolnaiból szivárványosat mikróban. Az eredmény jobb lett, mint amire számítottam. Természetesen a kép nem teljesen adja vissza a színeket, meg aztán azt is elcsesztem, hogy pacsmagolásnál nem tettem alá régi törölközőt, így néhol összafogták kicsit egymást a színek, de azért összességében szerintem vállalható. Aztán rájöttem, hogy mi a baj az ételfestékkel. Természetes hatású színt még csak véletlenül sem lehet belőle keverni. Szintén tolnaiból de már egyágúból készült ez a kis sapka az egyik embergyermeknek. A kékes szín saját festés a többi "gyári". Minta a ravelry-ről. Neve "turn a square".

Már csak pár sor hiányzik az i-cord kesztyűm passzé részéből csak most valahova úgy eldugtam a fiúk elől azt a kötést, hogy nem találom. Amellett gyerekzokni készül még orrtól kötve, vagyis toe-up technikával, ráadásul egyszerre kötöm a kettőt. Így biztos nem marad pár nélkül.

Kötőtű-játék

Gabellánál egy csodálatos Symfonie Wood Kezdő Kötőtű készletet lehet nyerni, amennyiben október 25-én éjfélig jelenkezel.
Gondolom ez már senkinek nem újdonság. Valószínűleg én leszek az utolsó, aki jelentkezik.

Ez itt egy pár saartje bootie, mégpedig a seamless verzió Fleegle blogjából. Állítólag tuti az illető toe-up zokni leírása is, de azt még nem próbáltam. A turkish cast on mindenesetre zseniális főleg ha valaki annyira utálja - és nem tudja - az elkészült kötést szépen összevarrni, mint én. Az mindenesetre jól látszik a képen, hogy fényképezni még mindig nem tanultam meg.

Most egyébként kesztyűt kötök "visszafelé", de az ujjakat nem i-cord technikával kötöm hanem turkish cast-on-nal kezdem. Eddig csak néhány van kész.

Tudom, hogy nem épp egy kézimukás blogba való bejegyzés, de szerintem annyira szép az új telefonom, hogy a képe idekívánkozik. Egyébként is szeretem a technikai kütyüket, de itt még egyenlőre nem a beltartalomtól vagyok annyira oda, hanem külcsíntől. Ő az!