2011. június 23., csütörtök

És ez most horgolás

Szóval ez a párnahuzat története kb. 1 évvel ezelőtt indult, ugyanis a lányomnak szántam kis babatakarónak, de csak nem haladt úgy a dolog, ahogy én gondoltam, így elkezdtem törni a fejem, hogy mivé is lényegülhetne át. Rájöttem, hogy félbehajtva pontosan párnahuzat méretű az én kis takaróm. De természetesen még így is állt a dolog hónapokig, míg végül a barkafonal Tarkabarka Nyár játéka megadta az utolsó lökést, hogy befejezzem.




A maki Zalánkámnak készült, ő választotta ki a mintát a ravelry-n. Kende pandát, vagyis inkább pandácskát kapott, de arról még nincs kép.

Egyébként vicces volt, mert a gyerek alig bírta kivárni, hogy kész legyen, így első nap úgy vitte az oviba, hogy csak teste meg feje volt, majd következő nap nőtt két keze, majd két lába.





Viszont most Lucának készül baba ebből a könyvből:

ami nagy örömömre a héten megérkezett. Egyébként a bookdepository-ról rendeltem és meg voltam elégedve a szolgáltatással.